Óvodánk története

haz40 év hosszú idő egy intézmény életében. Talán érdemes visszapillantani, hogyan is alakult a mi szeretett „Mézeskalács házikónk” sorsa a kezdetektől…

Településünkön 1974 szeptemberétől működik „óvoda”, de az első évben csupán félnapos rendszerben (a gyerekek délben hazamentek) fogadták az iskola előtt álló kisgyermekeket. Kezdetleges, minimális felszereléssel, ám két lelkes dolgozóval készítették fel az iskolai életmódra a  mintegy 20 hatéves kisgyerekeket, mesével, énekkel, rajzolással, kirándulásokkal színesítve a hétköznapokat.

Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van jól működő, szakmailag önálló, egész napos óvodára a településen.

Az intézmény – immár teljes értékű óvodaként – 1975. októberétől Kővári Józsefné, mindenki szeretett Éva nénije vezetésével, 2 csoporttal, alapvető felszereléssel, működött. Csak a legszükségesebb bútorok, kevés játék, hiányos udvari mozgásfejlesztő eszközök álltak rendelkezésre. Ma már nehezen elképzelhető óriási zsúfoltsággal kellett számolniuk: 50 férőhelyre 79 gyermeket vettek fel, de 13 kisgyermeket így is el kellett utasítani. Az óvoda naponta 9. 5 óra, szombatonként 6 óra nyitva tartással működött.

A nevelés fő célja azonban – amely az idők során nem sokat változott – az iskolára való felkészítés, a testi fejlettség biztosítása, az érzelmi és közösségi nevelés, az egészséges életmód feltételeinek megteremtése ma is időszerű!

Az első – már hivatalosan is óvodai tanévében – kiemelt feladatként jelent meg a beszoktatás, hiszen mind a 79 kisgyermek „új óvodás” volt! A foglalkozások a „Rendtartásban” foglaltak alapján, meghatározott napirend szerint zajlottak. Mivel az óvoda a kezdeti időkben szerény felszereltséggel működött, nagy segítséget jelentett – még hosszú évekig – a helyi MEZŐGÉP, az ÁFÉSZ és a Szülői Munkaközösség (bál, társadalmi munkák) támogatása.

Az „elindulást” követő évek a folyamatos fejlődés, gyarapodás jegyében zajlottak, megépültek a mellékhelyiségek, szépült, bővült a felszerelés -, és eszközkészlet. Különösen az udvar fejlesztése volt látványos: elkészült a homokozó, mászókák, csúszda, és az elengedhetetlen kerítés (1977. május 01. – re).

1979-ben készült el az óvoda bővítése. A férőhely ekkorra 100-ra emelkedett, a gyermekek száma azonban a demográfiai hullámnak és a Radnóti lakótelep benépesülésének köszönhetően mind magasabb lett, elérte a 150 főt.

Újabb átalakításra és férőhelybővítésre az 1982/83-as tanévben került sor, ekkor 157 gyermeket látott el az 5 csoportos óvoda. Nehéz elképzelni, de akár 40 gyermeket is neveltünk egy – egy korcsoportban!

A nevelőmunkát tekintve a következő állomás az 1996-ban kiadott program, amelynek sajátossága – a napjainkban is érvényes – kétszintű szabályozás. Ennek első szintje az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, amely meghatározza az óvodai nevelés célját, feladatrendszerét, az óvoda funkcióját, tevékenységformáit, az óvodáskor végére várható fejlődési jellemzőket. A második szint az óvoda saját nevelési programja, ami a helyi tartalmakat szabályozza, érvényesítve a sajátosságokat és az intézmény szakmai önállóságát. Az óvoda új arculatának meghatározó személyisége akkori óvodavezetőnk Szabóné Varga Etelka, akire nagy szeretettel emlékezünk. Helyi programunk „Nevelés a művészetek eszközeivel” címmel adaptáció alapján készült, szem előtt tartva azokat az értékeket, melyeket nevelőtestületünk értékesnek tartott.

Az óvodaudvar mozgásfejlesztő eszközei lassanként, az évek során teljesen kicserélődtek, a balesetveszélyes vasmászókák helyett szabványnak megfelelő korszerű játékokkal játszhatnak óvodásaink.

Az óvodák „névadó időszakában” 2002. december 12.-én kapta intézményünk hivatalosan a Mézeskalács Napközi Otthonos Óvoda nevet.

A 2004/2005 nevelési év ismét változást hozott: a korábbi 5 csoport – a gyermeklétszám csökkenését követve – 4-re csökkent. A felszabaduló terem – mindenki nagy megelégedettségére – tornaszobaként funkcionált tovább. Ez nagy áttörést jelentett a „fizetős szolgáltatások” megjelenésében. A tornaszoba bérbeadásával balett, zene-ovi, fejlesztőtorna (később, 2013-tól angol- és német nyelv) foglalkozások kezdődhettek, ami sok szülő megelégedésére szolgált…és nem utolsó sorban: mennyi kis tehetség került felfedezésre!

Óvodánkhoz szervezetileg 2007-ben a börcsi-, majd 2008-ban az ikrényi óvoda csatlakozott tagóvodaként, ami lehetővé tette a szakmai együttműködést, ötleteket, tapasztalatokat cserélhettünk, kölcsönösen hozzájárulva a nevelés színvonalához.

2010 a nagy „építkezés” éve volt, amikor a fenntartó Önkormányzat áldozatos munkával – felhasználva a pályázat adta lehetőséget is – varázsolta óvodánkat többfunkciós, magas színvonalon felszerelt, minden igényt kielégítő esztétikus intézménnyé. A nehéz, költözködéssel együtt járó időszakban nem csak a dolgozók, de nagyon sok falubeli is segített, amiért köszönettel tartozunk!  Mintegy 4 hónap után vehettük birtokba gyönyörű, kívül – belül szinte a felismerhetetlenségig átépített óvodánkat. Jól működő 2 csoportos bölcsőde, valamint az óvoda teljes korszerűsítése mellett a tetőtérben tornaszoba, fejlesztőszoba, irodák, mosdók, orvosi szoba létlétesült. A II. Rákóczi Ferenc Alapítvány hozzájárulásával pedig létrejöhetett a gyermekek egészségét szolgáló sószoba.

Helyi Nevelési Programunk is jelentősen megváltozott ebben az évben: alapja a megismerésre, tapasztalásra épülő, a gyermeki sajátosságokat szem előtt tartó, tevékenységközpontú nevelés.

A gyermeklétszám növekedésének köszönhetően 2012-ben újabb bővítésre volt szükség, az óvoda ismét 5 csoporttal működik. A menza – iskolába történő áthelyezésével tágas nevelői szobát nyertünk, és a gyerekek számára kis foglalkoztató konyha is kialakításra kerülhetett.

Az épületbővítés után egyértelművé vált, hogy a játszóudvart is „kinőtték” gyermekeink, így az utolsó fejlesztés, az udvar területének növelése – az Önkormányzat és helyi vállalkozók együttműködésével és támogatásával – a 2013/2014 -es tanévben került sorra óvodásaink nagy – nagy örömére.  

Intézményünk az elmúlt 40 év alatt bővelkedett változásokban, gazdag volt gyermeklétszámban, élményekben, és a dolgozók elkötelezettségében. Büszkék vagyunk óvodánkra, felelősséget érzünk gyermekeinkért, intézményünkért, és a környezetért, amelyben otthon érezhettük, és érezhetjük magunkat.

Mit is kívánhatnánk a következő időkre? Sok – sok egészséges kisgyermeket, együttműködő szülőket, segítőkész partnereket, lelkes nevelőtestületet.

„Álomvilágból ültess csodát,

És jó szívvel ápold, hogy nőjön tovább.

Vár még varázs, nem csak olcsó csalás,

De tűz kell, nem csak parázs…”

/Nox/

Győry Sándorné
intézményünk nyugdíjazott vezetője

Be the first to comment

Leave a Reply